A kutatási adatok és a minőség
Absztrakt
A dolgozat bevezetésében rövid leírás olvasható arról, hogyan változott meg szemléletünk az adatok természetéről és az információról. A szerző megállapítja, hogy az adatok minősége leginkább a kutatók számára alapvető, de éppúgy fontos a finanszírozó szervezetek és kiadók, valamint a könyvtárak számára is. A kutatási adatok előállítói arra törekszenek, hogy minőségi, elérhető és újrahasznosítható adatokat közöljenek. Az adatminőség garantálása egyben része az adatműveltségnek, amely szorosan kapcsolódik az információs műveltséghez. A dolgozat körvonalazza a bizalom természetét, amely az egyik legfontosabb minőségi jellemző. Ugyanakkor számos más adatminőségi attribútum-csoportosítás elképzelhető külső jegyek, például a célnak való megfelelés alapján is. A digitalizált objektumok rendelkeznek valódi belső értékekkel, többek között pontossággal, objektivitással és hitelességgel. A kontextuális minőségi jellemzők között találunk olyanokat, mint a relevancia, a hozzáadott érték és a teljesség. Az időszerűség és az illékonyság (gyors elévülés) szintén kapcsolhatók a temporalitáshoz [inkább: szintén az időbeli vonatkozásokhoz, esetleg időszakos jelleghez tartoznak?]. Megemlíthetjük itt a teljességet, az összehasonlíthatóságot, a széleskörűséget és az eredetiséget, csakúgy, mint számos más dimenziót, amelyeket különféleképpen csoportosíthatunk. A Big data hasonlóképpen közelíthető meg ahhoz, ahogyan az adatokat általánosságban kezeljük. Ugyanakkor a teljességük hiánya, illetve gyakran bizonytalan természetük negatívan hat a minőségre.
