Fenntarthatóság és társadalmi hasznosság: gazdaságfejlesztés innovatív könyvtári eszközökkel
Absztrakt
A könyvtárak tevékenysége ma már nem szorítkozhat a dokumentumok megőrzésére és rendelkezésre bocsátására, széleskörű funkciórendszerük rugalmasan alkalmazkodik a gyorsan változó társadalmi igényekhez. A könyvtári szolgáltatások komplexebbé válása mellett a rendszerváltás óta eltelt három évtized alatt a magyarországi gyűjtemények is idomultak a piacgazdasági keretek közötti működéshez. Mindez jelentős, mostanáig is formálódó szemléletváltást követel meg a versenytársak szorításában lévő közintézményektől. A versenyképesség megőrzéséhez öt kritérium teljesítésére van szükség: (1) A könyvtárvezetőknek rendelkezniük kell megfelelő pénzügyi és menedzsment ismeretekkel. (2) A fenntartók számára a könyvtáraknak szükségszerű folyamatosan bizonyítaniuk társadalmi hasznosságukat. (3) A könyvtárak üzemeltetése során a hatéko nyság fokozására egyre jelentősebb hangsúly helyeződik. (4) Az egyes könyvtárak típusához illeszkedő és intenzitású, beágyazott részvétel elvárt a helyi (regionális) gazdaság fejlesztésében. (5) A könyvtárak hagyományos és atipikusnak tekintett szolgáltatásai között egyre inkább kezd a határ elmosódni, ezzel erősödnie kell az oktatási és szociális szerepvállalásnak. A tanulmány napjaink fenntarthatóságra vonatkozó, jellemzően edukációs irányultságú globális és lokális eszközrendszerébe integrálva tárgyalja (1) a digitális műveltség, (2) a pénzügyi kultúra és (3) a vállalkozások fejlesztésének nemzetközi könyvtári innovációit elméleti és gyakorlati megközelítésben. Kitér a könyvtári finanszírozás és a gazdasági értékteremtés összefüggéseire, a könyvtári rendszerre fordított adópénzek megtérülésének számítási lehetőségeire. Az elemzés a kultúragazdaságtannal kapcsolatban, a jelenlegi gyorsan változó körülmények (pl. Covid19 járvány) által előidézett, további kutatásokat igénylő kurrens könyvtár- és információtudományi kérdések megfogalmazásával zárul.
