A nemzetiszocialista Németország közkönyvtárai (1933–1945)
2. rész: A nemzetiszocialista német népkönyvtárak megteremtése
Absztrakt
A nemzetiszocialista közkönyvtárügy elvi alapozása már 1932-ben megkezdődött: a hitlerista eszmék jegyében a könyvtár sem a műveltség gyarapításában kap szerepet. Fő a nevelés, a nemzeti egység összekovácsolása. A könyvtári hálózatokban a Führer-elv leváltja a kollegiális kapcsolatokat. A tartományi különbségek felszámolása (Gleichschaltung mindenütt) után egységes országos irányítás kezdi meg a könyvtárak konszolidálását. A politikai vagy rasszista szempontok miatt „alkalmatlan” munkatársakat rövid úton eltávolítják, az állományt újabb és újabb feketelistákkal tisztítják meg. Ezután a hálózatfejlesztés (a háború kezdete előtti hat év alatt közel hétezer, főként falusi könyvtár létrehozása vagy felújítása), az országos szabványosítás és a szabadpolc bevezetése kap szerepet.
A háború mindent megváltoztat, a könyvkiadástól a könyvtári hétköznapokig. A legfontosabbá a mintegy tízmilliós hadsereg olvasmányokkal való ellátása válik.
A hadsereg eközben, élén az SS alakulataival, kiterjedt akciókkal pusztítja – főleg a szovjet területeken – a szellemi javakat, köztük a könyvtárakat is. A szövetséges hatalmak bombázásai viszont, minden kiterjedt óvintézkedés ellenére, hatalmas károkat okoznak a városi gyűjtemények anyagában. Így válik a „totális háború” a német történelem legnagyobb katasztrófájává.
