Bibliometriai tükörkép a könyvtár és a könyvtártudomány interdiszciplináris kapcsolatairól
Absztrakt
A Neumann-galaxis létrejötte, a digitális forradalom kibontakozása lényeges változásokat hozott a tudományos kutatásban, a kutatási módszerek fejlődésében és az eredményeket közlő tudományos közlemények terén, továbbá az utóbbiak biblio- és tudománymetriai módszereken alapuló vizsgálatában is. Írásunk szempontjából fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a biblio- és tudománymetriai módszerek, adatok informatikai eszközökkel ma már hatékonyan támogatható vizsgálata nem csupán a kvantitatív adatok korábbinál jóval részletezőbb bemutatására, elemzésére adnak lehetőséget, hanem megnyitják az utat olyan, kvalitatív szempontok kiszélesítésére és érvényesítésére, amelyekre a korábbiakban nem, vagy csak igen fáradságos és időigényes, monoton munkával volt lehetőség. A kitágult kutatási lehetőségek eredményeként olyan inter- és multidiszciplináris kapcsolódások bemutatására is lehetőség nyílik, amelyek korábban kényszerűen mellőzöttek voltak.
Az informatika, a számítástechnikai eszközök megjelenése és elterjedése más kutatási szakterületeknél is dominánsabb változásokat hozott a könyvtártudományban a könyvtártudomány vizsgálati szempontjaiban és módszereiben. Ennek talán legkifejezőbb jele a könyvtár- és információtudomány (máshol információ- és könyvtártudomány) fogalmának megjelenése és széles körű elterjedése. Hasonlóan jellemző, hogy a könyvtártudomány tudományrendszertani meghatározására az újabb nemzetközi szakirodalomban egyre inkább a metadiszciplináris kifejezést használják. A könyvtár és a könyvtártudomány hagyományos tudományrendszertani definiálását, gazdag interdiszciplináris kapcsolatait döntően a humán- és a társadalomtudományok jellemezték. Dolgozatunkban azt vizsgáljuk, hogy ez a megállapítás érvényes-e napjainkban, vagy az informatika térhódítása és más tényezők eredményeként megváltoztak diszciplináris kapcsolódások. Kutatásunkat az utóbbi ötven év (1970-2019) releváns szakirodalmának bibliometriai adataira, azok összegyűjtésére, analízisére, komparatív elemzésére alapoztuk. A kutatás alapjául szolgáló, mintegy másfélmillió releváns rekordot két nagy multidiszciplináris szakirodalmi adatbázisból gyűjtöttük össze: a Web of Science (WoS) és a Scopus által feldolgozott tételek releváns rekordjaival dolgoztunk. Írásunkban kvantitatív és kvalitatív elemzéseket, komparatív értékeléseket végeztünk, amelyek szemléletesebbé tétele érdekében a változásokat és az azokhoz vezető folyamatokat reprezentáló diagramokat alkalmaztunk.
