Hagyomány, trendek és innováció – fenntarthatóság
Az IFLA fenntarthatósági törekvései, eredményei az egyes elnöki ciklusokban
Absztrakt
A globális problémák megoldására irányuló Millenniumi Fejlesztési Célokra (Milleneum Development Goals, MDG) épülő, és annak folytatását jelentő Fenntartható Fejlődési Célokról a 2012-es Rio+20 Fenntartható Fejlődési Konferencián született döntés. Az Egyesült Nemzetek kormányokkal, tudósokkal, illetve a civil társadalommal kooperálva alkotta meg a 2015 utáni fenntartható fejlődési keretrendszert. E munka eredményeként az ENSZ 193 tagállama 2015. szeptember 25-én elfogadta a 2030-ig megvalósítandó fenntartható fejlesztési céljairól benyújtott 17 célt és a javaslatcsomagot.
A Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (IFLA ‒ International Federation of Library Associations and Institutions) stratégiai törekvéseiben mindig is jelentős szerepet játszott a nemzetközi kultúrpolitika, a szakmapolitikai törekvések formálása és ezek könyvtári területre történő adaptálása. A könyvtárak képviseletének egy magától értetődő területe az olyan világszervezetekkel való együttműködés, melyek globális hatással vannak társadalmainkra, átfogó programmal rendelkeznek a Földünket érintő kérdéseket illetően. Így természetesen már az új ENSZ globális program formálódása közben is bekapcsolódtak az IFLA felelős vezetői a folyamatokba, felhívták a figyelmet a könyvtárak nyújtotta támogatás jelentőségére. Az IFLA célja, hogy érdekérvényesítés révén a könyvtáros egyesületek és szervezetek, valamint a közkönyvtárak mind globális, mind lokális szinten belekerüljenek ezekbe a fenntarthatósággal foglalkozó fejlesztési tervekbe mint a célok eléréséhez használandó intézmények, illetve a munkában együttműködő partnerek, és ugyanúgy szerepet kapjanak az ENSZ önkéntes nemzeti felülvizsgálatokkal kapcsolatos anyagokban.
