A mű katalogizáláselméleti megközelítései a Párizsi Alapelvektől napjainkig

Történeti áttekintés

Absztrakt

A mű mint fogalom az FRBR megjelenésével került igazán a középpontba, az LRM-nek köszönhetően pedig még csak hangsúlyosabbá vált. Chris Holden szerint egyre fontosabbá válik, hogy a katalógusban meg lehessen jeleníteni a művet. Ugyanakkor ma még kevés az olyan katalógus, amelyben a műre rákereshetünk, így egyelőre nagyrészt elméleti síkon mozog az erről való gondolkodás. A közeljövőben azonban a mű a katalógusok egyik alkotóelemévé válik. Ezt támasztja alá az is, hogy megkezdődött a bibliográfiai leírással kapcsolatos szabványok, szabályzatok LRM-mel történő harmonizálása, például az IFLA Katalogizáló Szekciójának 2021–2023-as munkatervében megtalálható az ICP harmonizálása az LRM-mel. Ezért a szerző fontosnak tartja körüljárni a mű fogalmát, a katalogizáláselméletben annak hazai és külföldi megjelenését, valamint, azt, hogy az FRBR hogyan fekteti le a mű-fogalom elméleti alapjait, és ez hogyan épül be az LRM-modellbe, a hazai és nemzetközi szabványokba és szabályzatokba. Mivel a jelenlegi hazai katalogizálásnak az ISBD az alapja, ezért a mű fogalmi megközelítéseit az 1960-as évektől vizsgálja, kiemelt figyelmet fordítva a katalogizáláselmélet hazai képviselőinek, mindenekelőtt Domanovszky Ákosnak és Szelle Bélának.